SztárnegyedHirlevél

Sztárnegyed

Ami a csövön kifér

A magyar kortárs zene egyik kimagasló képviselőjének, Jeney Zoltánnak a legújabb szerzői lemezén olyan művek hallhatók, amelyek többféle hangszeren is megszólaltathatók. Ezúttal azonban a fuvolajáték idén hatvanéves hazai megújítója, Matuz István vállalkozott arra, hogy ezeket eljátssza, illetve hogy válaszol kérdéseinkre.

- Miben áll az ön által kikísérletezett újítás lényege?

- A folyamatos légzés mellett permutáción alapuló ujjrendet alkalmazok. Előbbi ma már nem újdonság, utóbbi eljárásnak köszönhetően viszont szinte a végtelenségig kinyíltak a fuvolán kikeverhető hangszínek, játékmódok lehetőségei. Anélkül, hogy ezt részletezném, a fuvola 17 nyílását teljesen lefogva vagy félig nyitva hagyva összesen 131 ezer fogás lehetséges a hangszeren. Ha pedig a befúvási módokkal is számolunk - mert egy billentyűfogás mellett 6-7 úgynevezett átfúvási lehetőség is van attól függően, mennyi levegőt fújunk a hangszerbe - akkor ez a szám milliós nagyságrendű. Csak összehasonlításul: a hagyományos klasszikus fuvolatechnikában a 33 ujjrenddel körülbelül 40 hangot tud megszólaltatni a művész, összesen mintegy 50 ezer féle fogáskombinációval.

- Van létjogosultságuk ezeknek a szélsőséges lehetőségeknek elmúlt korok zenéiben?

- Hogyne, természetesen. Lehet azt mondani, hogy nem stílusos ezekkel élni, hiszen a Bach korabeli muzsikusnak csak korlátozott lehetőségei voltak a fafuvolán. A hangszer dinamikai tartománya azonban kibővült, hangszínlehetőségei megsokszorozódtak, mindez pedig a zenélés expresszivitását, az árnyalatokban gazdag kifejezést segíti.

- Hogyan ismerkedett meg Jeney Zoltánnal, akinek a műveiből erre a születésnapi lemezre válogatott?

- Zeneakadémiai éveim alatt Jeney Rómában tanult Petrassinál, ezért kezdetben Vidovszky Lászlóval és Sáry Lászlóval ismerkedtem meg, s vele csak később, 1969-ben. Akkor nyújtotta át nekem a lemezen is hallható Soliloquium no. 1. című kompozícióit is, amely a következő évben a Kortárs Zene Nemzetközi Társasága (ISCM) által kiírt pályázaton díjnyertes kompozíció lett. Műsorra tűzték a szervezet rangos bázeli fesztiválján, ahol én játszhattam el, külföldön először.

- Jeney sokszor előre felállított rendszer szerint építi fel kompozícióit. Hallható a lemezen is effajta, különleges ihletésű zenemű?

- A Come un sospiro (Mint egy sóhaj) például egy fraktál zenei leképezése. Csak pikolóra íródott, ami különösen megnehezíti az előadását, hiszen ez a kistestű hangszer sokkal érzékenyebb, mint nagytestű párja, s jóval bonyolultabb rajta játszani. A háromperces darabot „egy levegőre” játszom el, ami azt jelenti, hogy körkörös légzést alkalmazok.

- A 60 hang Sáry Lászlónak című mű lábjegyzetében olvasom, hogy ebben a darabban ön különböző csöveket is megszólaltat a fuvola mellett.

- A fizikai törvényeknek köszönhetően bármilyen zárt cső adhat hangot; tulajdonképpen mindent meg lehet fújni, ha az embernek jó a légzéstechnikája, megfelelően rugalmas a fúvótechnikája. Az volt Jeney kérése, hogy minél többféle hangszert szólaltassak meg - így került a darabba a tizenhat instrumentum között a japán sakuhacsi és a PVC-cső is. Miután feljátszottam a hangokat, a szerző felhasználta és sorba rakta azokat. Így született a kompozíció és annak rendkívül érdekes, többféle változata.

- Mondhatni, ön a felvétel alatt szerzőtársává vált Jeneynek?

- A lemezen hallható művek egy része úgynevezett "nyitott kompozíció", tehát valamely összetevője szabadon alakítható. A kiegészíthetőség és variálhatóság Jeney gondolkodásmódjának fontos tulajdonságai. Ennek köszönhetően - s ezt izgalmasnak tartom - néhány kompozíció lemezen hallható formája csupán egy a sok közül.

Matuz István 1970-ben diplomázott a budapesti Zeneakadémián. 1970-72-ben ösztöndíjasként folytatta tanulmányait a brüsszeli konzervatóriumban, 1978 és 1982 között a Pierre Boulez által irányított párizsi IRCAM ösztöndíjasa volt. Számos hangverseny szólistájaként lépett fel Boulez és Penderecki vezényletével. Több nemzetközi verseny díjazottja: Brüsszel, Rotterdam, Royan, Barcelona, La Rochelle. 1975 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem doktori iskolájának, valamint az intézmény debreceni tagozatának professzora, és külföldön is rendszeresen tanít. 1998-tól az aveirói egyetem (Portugália) vendégprofesszora. Számos kitűntetés és díj birtokosa: Artisjus-díj, Liszt Ferenc-díj, Érdemes Művész, Kiváló Művész, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje. A Magyar Rádió és Televízió, a Hungaroton, valamint különböző külföldi lemeztársaságok részére készített felvételeket. Koncertezett Európában, az Egyesült Államokban és Japánban.

Nyomtatásra és gyengén látóknak!

Cikk információk:

Cím: Ami a csövön kifér
Dátum: '07.09.10
Kategória: Sztárnegyed
Következő cikk: » Cseh Annamária kétlakisága
Előző cikk: « Elemi ösztön magyar módra

Kezdőlap

Hirdetés

Partnereink:







Minőségi parókák

Megrendelés: