Ásó, kapa, kerti medence

Mielőtt szó szerint belevágnánk, nem árt tisztázni magunkban, hogy nekünk és családunknak mire kell a kerti medence. Csak akkor érdemes egyáltalán leülni és elkezdeni osztani, szorozni, ha pontos elképzeléseink vannak a medence funkcióját illetően.
Nem árt tisztázni magunkban, hogy nekünk és családunknak mire kell a kerti medence. Csak akkor érdemes egyáltalán leülni és elkezdeni osztani, szorozni, ha pontos elképzeléseink vannak a medence funkcióját illetően. Talán a legnehezebb döntések egyike, hogy milyen szerkezetű medencét válasszunk magunknak.

A körülmények függvényében ugyanis alapvetően négy kategória áll rendelkezésünkre: a vasbeton medence csempe vagy üvegmozaik burkolattal, a fóliázott betonmedence, a fém-fólia kombinációs, illetve a merev falú műanyag medencék. Jó tudni azt is, hogy a több színben és anyagvastagságban választható fóliaburkolat átlagban 40 százalékkal olcsóbb! Igaz, azzal is számolni kell, hogy élettartamuk maximum 15 év, illetve hogy a vegyszerezésre kissé érzékenyek.

Ha ezen a döntésen túl vagyunk, következhet a medence méretének meghatározása, amely az esetek többségében kompromisszumos megoldáshoz vezet, hiszen a méretekkel a medence használati értéke is nő - ám ugyanez vonatkozik a kivitelezés és a fenntartás költségeire is. Szögezzük le, akik normálisan úszni is akarnak, 6-7 méternél kisebb méretekben ne gondolkozzanak. A szakemberek többsége viszont célszerűtlennek ítéli a 10-12 méternél hosszabb medence telepítését, mondván, ekkor a használati érték már alig-alig nő, miközben ez messze nem igaz a költségekre. A medence szélességi értéke általában a hosszúság fele, de szerencsés, ha meghaladja a 3,5 métert.

Természetesen a medencének nem kell feltétlenül téglalap alapúnak lennie, bár nem véletlen, hogy többnyire ilyenek készülnek. Az erősen, vagy szeszélyesen ívelt oldalú medencék egyedi vízbevezetési megoldásokat követelnek, építészeti kivitelezésük nehezebb, költségük jóval magasabb. Ennek tükrében a leggyakoribb medenceformák a téglalap, a római lépcsős, az ovális, az ovoid, a 8-as, illetve a vese vagy kör alakú.

Figyelem! A jelenleg hatályos jogszabály szerint az 5 köbméternél nagyobb űrtartalmú fürdő és más célú medence létesítésénél az építtetőnek építési engedélyt kell kérnie az ingatlan fekvése szerinti elsőfokú hatóságtól. Az is valószínű, hogy medencét jól megépíteni valószínűleg sokan tudnak ma Magyarországon, ám ezek működtetésében, a kapcsolódó szolgáltatások kínálatában valószínűleg sok perdöntő momentum és eltérés lehet.

Az elkerülhetetlen vegyszerezés például nem mindegy, hogy milyen módon történik. A fertőtlenítésben például a hagyományosnak mondható - és sokak számára agresszívnek bizonyult - klórozás mellett már olyan új eljárások is rendelkezésre állnak, mint az aktív oxigénnel, ózonnal vagy UV-sugárzással végzett kórokozómentesítés. Manapság e "műfaj" csúcsa az úgynevezett ezüstözés, amelynek során nincs oxidáció, s a mikroorganizmusok elpusztítása lassan - ám biztosan - megy végbe.

A legfontosabb "extra" az ellenáramoltató berendezés, amely lehetővé teszi a tartós úszást akár egy 6 méter hosszú medencében is. Lényege, hogy erős, meghatározott irányú vízáramlást keltenek a medencében - ez leginkább a folyók sodrásához hasonlít -, s az ember ezzel szemben úszva, ám gyakorlatilag egyhelyben tempózva éli meg a folyamatos úszás élményét. Beépítésüket tekintve léteznek utólag szerelhető, úgynevezett belógatós berendezések, de legpraktikusabbak a medence építésekor a falba szerelt típusok.