LakásinfóHirlevél

Lakásinfó

Megújuló szecessziós ház Pécsen

Pécsett, a Perczel utca 14. szám alatti, 2004-ben műemléki védettség alá helyezett, rendkívül rossz állapotban levő, lakatlan Csukás-ház a közeljövőben megújul. A budapesti A&D Stúdió Kft. által készített terv érdeme, hogy nemcsak a szép, Zsolnay majolikával díszített üzletportál, de minden apró részlet eredeti formában való megtartására figyelmet fordítottak.

Annak ellenére, hogy az 1853-ban Zsolnay Ignác által alapított, majd 1865-ben Vilmos által átvett gyár Pécsett állította elő kiváló minőségű, egyedi épületkerámiáit, a város századfordulós építészetében a Zsolnay gyár termékei nem jutottak a városképet meghatározó, látványos szerephez. A Zsolnay kerámia fejlődését néhány kiváló építész, mint Steindl Imre és Lechner Ödön megrendelései ösztönözték, elterjesztésében pedig főleg a szecesszió stílusában alkotó építészek jártak élen. A gyár termékeinek elkötelezett hívei közül kevés építész jutott nagyszabású feladathoz Pécsett, a városvezetés pedig gyakran a drágaságra hivatkozva utasította el a gyárnak a középületek díszítésére készült terveit. Így kimagasló helyi értéket képvisel a Perczel utca 14. szám alatti lakóházon ma is megcsodálható, a Hoffmann cég egykori bútorraktárát hirdető színes majolizált pirogránit portál.

Épületkerámiát a gyár már Zsolnay Ignác vezetése alatt is gyártott. A termékek jó reklámnak bizonyultak a Király utca 1. szám alatt 1859-ben emeltetett kereskedés, a Zsolnay bazár homlokzatán, mely hamarosan építészeti divatot teremtett Pécsett. A sorozatban gyártott, kitűnő minőségű, olcsó és mintakönyvből kiválasztható épületkerámia tökéletes anyag volt a plasztikai díszítést a homlokzattól fokozatosan elválasztó historizmus építészei számára. A gyár az 1870-es évek második felétől már Budapest és Bécs legnagyobb építkezéseit látta el termékeivel, melyek hamarosan közkedveltek lettek az egész Osztrák-Magyar Monarchiában.

Ezzel párhuzamosan egyre inkább a mázas kerámia, illetve Zsolnay Vilmos saját kísérletezéseinek világhírű eredményei: a pirogránit és a plutonit kerültek előtérbe. A gyártulajdonos nagy figyelmet fordított termékeinek minőségére és a rövid szállítási határidőre. Az építészeti terveket és színpróbákat gyakran saját maga hozta haza Budapestről, de arra is akadt példa, hogy a neves építészek keresték fel őt a gyárban, hogy részt vehessenek az általuk tervezett épületdíszek kivitelezésében.

Az 1890-es években a fajanszáruk korábbi vezető szerepét egyre inkább a szecessziós épületkerámiák váltották fel. Zsolnay Vilmos 1900-ban bekövetkezett halála után a gyárat fia, Miklós vezette tovább sógorai segítségével, akik közül Sikorski Tádé lett az építészeti kerámiaüzem vezetője. A ma Csukás-házként ismert Perczel utcai épület majolika portáljára 1897-ben kért építési engedélyt az akkori tulajdonos, Hoffmann Lajos bútorgyáros, aki valószínűleg saját maga rajzolta meg a terveket a Zsolnay gyár fazonkönyveinek segítségével, megsejtve az időtálló, látványos kerámiaburkolat előnyeit és értékeit.

Nyomtatásra és gyengén látóknak!

Cikk információk:

Cím: Megújuló szecessziós ház Pécsen
Dátum: '07.09.11
Kategória: Lakásinfó
Következő cikk: » Lámpák a lakásban
Előző cikk: « TóPARK - ahol életre kelnek a "klasszikusok"

Kezdőlap

Hirdetés

Partnereink:







Minőségi parókák

Megrendelés: