A fürdőkád

A fürdőzés lényege nem sokat változott az idők folyamán. Az ókori római fürdőkben, és napjainkban is, a testi megtisztulás mellett, a lelki megtisztulást, a relaxációt szolgálja. Ez utóbbinak számos módja van, az illóolajoktól kezdve a fürdősókon át, a különböző aero- és hydromasszázs technikával bezárólag. Egy dolog azonban mindig ugyanaz, és ez a kád.

Vannak szempontok, melyeket már a helyiség tervezése során figyelembe kell vennünk: a kád mérete, helyigénye, a kádszerelvények elhelyezkedése stb. Ennél sokkal nagyobb fejtörést okozhat azonban a kád anyaga szerinti kiválasztás. Ez alapján öntöttvas, acéllemez, acryl illetve épített (falazott, csempézett) kádakról beszélünk. A fentiek közül a legjellemzőbbek talán az acéllemez és az acryl kádak.


Ön melyiket választaná? Gyakran hallott kérdés ez, melyre nem is olyan könnyű választ adni. Számos gyár kínálja termékeit, a vevő pedig legtöbbször nem tudja eldönteni, hogy maradjon a régi, megszokott darabnál, vagy válassza inkább az új, merészebb vonalvezetésű formát.
Az acéllemez kádakat általában 2,3-3 mm vastagságú lemezből húzzák, majd a tartós zománcfestéket magas hőfokon ráégetik. Többnyire egyenes formákat készítenek 120-170 cm hosszúságban, de léteznek formatervezett, kapaszkodóval szerelt, csúszásmentes kivitelű kádak, akár extra méretben (180-200 cm) is. A lemezkádak már csak anyaguknál fogva is ellenállóbbak a különböző mechanikai hatásokkal szemben, viszont súlyosabbak, a rideg zománcréteg könnyebben sérül, és nehezebb javítani, adott esetben mindvégig magán viseli a sérülés nyomait.



Küldje el ismerősének!        Nyomtatásra és gyengén látóknak!